Európa az a földrész, amely hosszú időn keresztül a legfontosabb szerepet játszotta a világ fejlődésében. Nézzük csak a tudomány és a technika eredményeit az elmúlt három évszázadban! Európában születtek és dolgoztak a 18. és 19. század nagy tudósai és feltalálói, és ezen a területen a 20. században is csak Amerika tudott versenyezni vele. A gőzgép, az elektromos áram használata, a vasút, a gépkocsi, a repülőgép, az atomenergia felhasználása és rengeteg más fontos felfedezés és találmány európai tudósoknak, feltalálóknak köszönhető. De a művészetekben is Európáé volt a vezető szerep. A legnagyobb művészek: írók, festők, zeneszerzők stb. között is a legtöbben európaiak voltak.

     Európa az a földrész, amely hosszú időn keresztül a legtöbb bajt hozta és a legnagyobb veszélyt jelentette a világ számára. Ez így volt a korábbi századokban is, és ezen a területen a 20. században még Amerika sem tudott versenyezni vele. Gondoljunk csak a rengeteg háborúra, és a két legnagyobbra a múlt században: az első és a második világháborúra! Nem véletlen, hogy egy új, egységes Európa gondolata akkor született meg, amikor véget ért a második világháború.

     Az új, egyesült Európának fontos célja, hogy megőrizze, illetve visszaszerezze Európa vezető szerepét a haladásban: a tudományokban, technikában, gazdaságban, kultúrában; és ugyanakkor lehetetlenné tegye a jövőben, hogy az országok, népek közötti ellentétek újra háborúhoz vezessenek a földrészen. Az Európai Unió, amely ma már az öreg földrész országainak nagyobb részét magában foglalja, egy olyan nagy „állam”, amelynek a gazdasága egyre egységesebb. Polgárai pedig teljesen szabadon mozognak az EU területén, ott élnek, tanulnak, dolgoznak, ahol akarnak, legfontosabb jogaik és kötelességeik mindenhol azonosak.

     Ugyanakkor nagyon fontos, hogy az egységes, nagy európai állam megszületése nem jelenti azt, hogy megszűnnek a népek, nyelvek, kultúrák közötti különbségek. Éppen ellenkezőleg. Például a „kis” nyelvek, köztük a magyar nyelv tanulásának, megismerésének még sohasem volt akkora jelentősége, mint napjainkban, amikor az egyesített Európában ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint a nagy világnyelvek: az angol, a francia, a német vagy a spanyol.

     Magyarország, amely 2004 óta az Európai Unió tagja, Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekszik. Területe körülbelül 93 ezer négyzetkilométer. Az országot az északról dél felé folyó Duna két nagy részre osztja. A Dunától nyugatra levő terület a Dunántúl, a Dunától keletre pedig az Alföld fekszik. Az Alföldön folyik keresztül az ország második legnagyobb folyója, a Tisza. Az Alföldtől északra találhatók az ország nagyobb hegyei, de a legmagasabb pont, a Mátrában emelkedő Kékes is csak 1015 méter magas. Bár Magyarországnak nincs tengere és nincsenek magas hegyei, az ide látogató turista sok szép tájat, kellemes helyet találhat.

     A Dunántúl középső részén fekvő nagy tavunk, a Balaton fontos üdülőközpont, amely a Magyarországra érkező külföldi turisták között is népszerű. A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava: körülbelül 77 kilométer hosszú és átlag 4-5 kilométer széles. A legnagyobb szélessége 14 kilométer. A Balaton nem mély tó, a legnagyobb mélysége is csak 12 méter. Nyáron a vízének a hőmérséklete nagyon kellemes: 20-25 Celsius-fokos, ami különösen jó a kis gyerekekkel nyaraló családok számára. Nagy tavunk szépségét és népszerűségét jól mutatja a Balaton festőjének, Egry Józsefnek körülbelül 70 évvel ezelőtt készült képe. A Balaton nemcsak a nyaralásra kínál jó lehetőséget, hanem a vitorlázásra is. Minden évben nagy vitorlásversenyeket rendeznek rajta: Európa-bajnokságokat, világbajnokságokat. Télen pedig a korcsolyázók foglalják el a tó hatalmas jégtükrét.

     Az ország időjárása elég kellemes. Az évi átlaghőmérséklet plusz 10 Celsius-fok. Nagyon nagy a különbség a tél és a nyár között. Télen nem ritka a mínusz 6-10 fokos hideg, nyáron pedig gyakran van plusz 30 fok fölötti meleg. Az országban eddig mért legmagasabb hőmérséklet több mint 41°C, és a legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 34°C alatt van. Szerencsére viszonylag kicsi a túl meleg és a túl hideg napok száma; az év nagy részében mínusz 5°C és plusz 25°C között van a hőmérséklet.

     Azt szokták mondani, hogy Magyarország kis ország, a magyar nyelvet kevesen beszélik. Ez igaz is, meg nem is. Ha a nagy országokhoz és a nagy nyelvekhez hasonlítjuk Magyarországot, illetve a magyar nyelvet, igaz. Ha azonban az országok területét nézzük, Magyarország a 12. helyet foglalja el az EU-ban, tizenöt ország területe kisebb. Ha pedig a lakosság számát vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy az Európai Unió 27 tagja közül csak hét-nyolc ország: Német-, Francia-, Olasz-, Spanyol- és Lengyelország, Nagy-Britannia, Románia és mondjuk Hollandia lakosainak a száma sokkal nagyobb, mint Magyarországé.

     Néhány országban: Csehországban, Portugáliában stb. körülbelül ugyanannyian élnek, a többi ország lakossága pedig kisebb. Magyarország lakossága 2005-ben kicsit több mint 10 millió volt. A lakosság nagyobb része városokban él. A legnagyobb város Budapest, a főváros, ahol majdnem 2 millió ember lakik. A többi város közül a legnagyobbak: Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs és Győr.

     Magyarországon az ipari és mezőgazdasági termelés egyaránt fontos.
     Az ország területének nagy része alkalmas a mezőgazdasági termelésre. A magyar gazdaságok legfontosabb termékei a gabona, a kukorica, a gyümölcs; a hús, a tojás. Az, hogy ma már sokkal kevesebben dolgoznak a mezőgazdaságban, mint régebben, részben a gépeknek és a modern technikának köszönhető. Persze az is igaz, hogy az állattenyésztés és a növénytermesztés kisebb szerepet játszik az ország gazdasági életében, mint pár évtizeddel ezelőtt.
     Az ipari termelés az utóbbi időben állandóan bővült. A leggyorsabban fejlődő iparágak közé tartozik a gépipar, a járműipar és az elektronikai ipar. Az ország fontos ipari termékei a gépek, az elektronikai és informatikai eszközök, például a mobil telefonok, a gépkocsik és alkatrészeik, a gyógyszerek és sok más.

     Az Európai Unió tagjaként Magyarország évről évre több látogatót fogad, emelkedik az országba érkező külföldiek száma. Közülük sokan dolgozni vagy tanulni jönnek hozzánk, mások turistaként töltenek itt néhány napot vagy hetet. Azok a külföldiek, akik hosszabb ideig élnek, dolgoznak vagy tanulnak Magyarországon, általában magyarul is megtanulnak, hiszen így sokkal könnyebbé és kellemesebbé válik az életük az országban Akik azonban csak rövid időre jönnek ide, az anyanyelvükön vagy valamelyik nagy világnyelven, főleg angolul próbálnak a magyarokkal beszélni. Ez bizony néha nem könnyű, ugyanis nálunk még nem mindenki beszél valamilyen idegen nyelven. De egyre nagyobb az idegen nyelveket tanuló magyarok száma, és egyre több különböző nyelvet tanítanak az iskolákban, egyetemeken, nyelviskolákban. Bár a magyarok által tanult nyelvek között is az angol van az első helyen, sokan tanulnak németül, franciául, spanyolul, olaszul, oroszul, hollandul és sok más nyelven is. Így néhány éven belül a Magyarországra látogató külföldiek választhatnak majd, hogy magyarul, angolul, vagy saját anyanyelvükön beszélnek-e az emberekkel.