Szombat délután Budaiék, Béla és a felesége, Kati, otthon pihentek ebéd után, amikor megszólalt a telefon. Béla vette fel.

Béla:    Budai lakás. Tessék!
Imre:   Halló! Szervusz, Béla bácsi. Itt Imre beszél.
Béla:    Szevasz, Imre! Hogy vagy? Mi újság?
Imre:    Most érkeztünk Piroskával Budapestre, és az esti vonattal megyünk tovább Németországba.
Béla:    Hánykor indul a vonatotok?
Imre:    Fél tízkor. Még sok időnk van addig.

Béla:    Van már valamilyen tervetek délutánra?
Imre:    Azt tervezzük, hogy felmegyünk a Várba, a Nemzeti Galériába. Meg akarjuk nézni az új Egry-kiállítást. Te már láttad?
Béla:    Persze, csodálatos kiállítás. Ne kísérjelek el titeket? Ma délután ráérek. Utána pedig majd feljöttök hozzánk, és megvacsoráztok indulás előtt. Biztosan mind a ketten éhesek lesztek. Rendben van?
Imre:    Remek! És hol találkozzunk? Mi még itt vagyunk a Keleti pályaudvaron. Felmenjünk taxival a Várba?
Béla:    Dehogy! Maradjatok ott, ahol vagytok! Rögtön értetek megyek. Negyedórán belül ott leszek.
Imre:    Nagyon jó. Várunk.

     Imre és Piroska vidéken élnek, Béla egyik pécsi barátjának a gyerekei. Imre 18 éves, most fejezte be a középiskolát, a húga, Piroska 16. Egy nyári nyelvtanfolyamon fognak részt venni Németországban. Már sokszor utaztak a fővárosba, többször voltak Béláéknál is, de mindig autón mentek a szüleikkel. Először utaznak Budapestre és külföldre egyedül vonaton.

Imre:       Mit csináljunk a bőröndökkel? Az enyém olyan nehéz, hogy alig tudom felemelni.
Piroska: Nemcsak a tied, mind a kettő nehéz. Még jó, hogy van kerekük, így tudjuk mozgatni őket.
Imre:      Betegyük őket a csomagtartódba?
Béla:      Nem érdemes. Inkább hagyjuk a bőröndöket a csomagmegőrzőben! A pályaudvarnak van egy jó csomagmegőrző automatája.
Imre:      Igazad van. De én még sohasem voltam ezen a pályaudvaron. Azt sem tudom, hol van a csomagmegőrző. És hogyan működik?
Béla:      Nagyon egyszerű. Gyertek velem, megmutatom.

Béla:   Nézd, itt van. Most válassz egy üres rekeszt! Például ezt. Tedd be a bőröndöket, és zárd be az ajtót! Vedd ki a kulcsot, és gondosan tedd el!
Imre:   Mennyi pénzt dobjak be?
Béla:   Most még nem kell pénzt bedobnod. Majd akkor, amikor kiveszed a bőröndöket. De ne felejtsétek el a rekesz számát! A tietek a harminchatos.

    Magyar turistacsoport érkezik Erdélyből Budapestre. Két hetet fognak Magyarországon tölteni: egy hetet a fővárosban, és egy hetet a Balaton partján, Keszthelyen. Az idegenvezető útközben a buszon elmondja a csoportnak, hogy mit kell tenniük, miután megérkeznek a szállodába. Elöl ül a sofőr mellett, de mikrofonba beszél, így azok is hallják, akik hátul ülnek a buszban. Mindent részletesen elmagyaráz, ugyanis tudja, hogy sok utas először vesz részt ilyen utazáson.

Idegenvezető: Húsz percen belül a szállodában leszünk. Amikor megérkezünk, először mindenki menjen a recepcióra, és vegye át a szobája kulcsát! A londinerek majd segítenek felvinni a bőröndöket a szobákba. Természetesen, ha gondolják, adjanak nekik egy kis borravalót! Ha valakinek értékes tárgyai vannak, helyezze el őket a szálloda értékmegőrzőjében! Amikor elhagyják a szobájukat, mindig zárják be kulccsal az ajtójukat! Ha kimennek a városba, a kulcsot ne vigyék magukkal, hanem adják le a recepción, és amikor visszajönnek, újra vegyék fel!
Holnap szabad napjuk lesz, mivel a közös programjaink csak holnapután fognak kezdődni. Pihenjenek egy kicsit, és sétáljanak a városban! Az utcákon legyenek óvatosak, mert a budapesti közlekedés elég veszélyes; ugyanis nagy a forgalom, és a sofőrök sokszor túl gyorsan vezetnek. Ha valakinek segítségre van szüksége, természetesen mindig a rendelkezésükre állok. Érezzék jól magukat Budapesten!

     Az autóbusz hátsó részében utazik egy férfi, aki kicsit nagyot hall; ő nem ért mindent. De a szomszédja segít neki.

Mit mondott az idegenvezető?
O Azt mondta, hogy legyünk óvatosak az utcán. És azt is mondta, hogy ne vigyük ki a kulcsot a városba, hanem mindig adjuk le a recepción.

Bocsánat, uram!
Tessék, kérem. Segíthetek valamiben?
Legyen szíves megmondani, hogy jutok el innen a Hősök terére!
Nézze! Ez itt a Ferenciek tere. Az ott a Váci utca. Menjen el a sarokig, és ott forduljon jobbra! Menjen végig a Váci utcán! Eljut a Vörösmarty térre. Ott van az 1-es metró végállomása. Szálljon fel a metróra, és az egyenesen elviszi a Hősök terére.
És messze van innen a Vörösmarty tér?
Nincs messze. Körülbelül ötszáz méter, tíz perc alatt kényelmesen ott lehet.
Köszönöm szépen, uram.
Nagyon szívesen.