A Ferihegyi repülőtér Budapesten van, a Belvárostól körülbelül 15 kilométerre keletre. Sok repülőgép érkezik ide külföldről. Az utasok Afrikából, Amerikából, Ázsiából vagy Európából jönnek. A repülőtérről autón, taxin vagy autóbuszon mennek be a városba.

     Reggel 8 óra van. Egy magyar repülőgép közeledik a repülőtérhez. A gép Londonból jön, de nem minden utas angol vagy magyar. Egy kínai utas kérdez valamit az egyik légikisasszonytól. A légikisasszonyok nemcsak angolul és magyarul beszélnek, hanem németül, franciául és spanyolul is. De sajnos kínai nyelven egyik légikisasszony sem beszél. És ez a kínai utas semmilyen idegen nyelven sem beszél. Szerencsére a közelben ül egy angol férfi, aki mindenféle nyelven beszél, egy kicsit még kínaiul is. Ő segít nekik: tolmácsol a kínai utasnak... Ez az utas David Brown. Ő angol, Londonban él és dolgozik. Újságíró, és nagyon sokat utazik. Mindenhol otthon van, sehol sem idegen. Nagyon sok nyelven beszél, természetesen magyarul is.

     A repülőgép Budapest fölé érkezik. Átrepül a város fölött, jobbra fordul, és leszáll a Ferihegyi repülőtéren. Az utasok kiszállnak. Mindenki bemegy a folyosón az épületbe...

     David nem autóbuszon megy be a városba, autót sem bérel. A repülőtér előtt sok taxi áll. David beül az egyik taxiba. A sofőr köszön neki, és elindulnak a város felé.

Sofőr:   Hova megyünk?
David:  A Gellért Szállodába.
Sofőr:   Igen, kérem.
......
David:   Ezen az úton elég nagy a forgalom.
Sofőr:   Igen, nagyon nagy. Sajnos nincs metró a repülőtér és a Belváros között, és mindenki autóbuszon vagy autón megy be a városba. Nagyon siet?
David:   Nem, nem sietek. Ráérek.

      A Duna Budapestnél északról dél felé folyik. A jobb oldalon fekszik Buda, a bal oldalon pedig Pest. Budán sok hegy van. Ezek a hegyek nem magasak, de szépek. A pesti oldalon nincsenek hegyek. A fővárosban a folyó fölött kilenc híd van. Fent a Gellért-hegyen van a Citadella, és ott áll a Szabadság-szobor is. A Vár és a Mátyás-templom a Várhegyen van. Ez alatt a hegy alatt egy alagút van. Az Alagút mellett van a Sikló, amely felmegy a Lánchídtól a Halász-bástyához.

     Az előtt a szálloda előtt, amelyikben David lakik, mindig áll néhány szabad taxi. A Gellért Szálloda nemcsak jó, hanem drága is. Itt sok külföldi vendég van, és ők sokat utaznak taxin. Ez a szálloda Budán van a Duna-parton, a Szabadság hídnál. David kilép a szállodából, de nem kér taxit. Egy magyar újságíróhoz, Csendes Péterhez indul. Az a kiadó, amelyikben Péter dolgozik, nincs messze a Gellért Szállodától. Pesten van a Duna-parton, az Erzsébet híd és a Szabadság híd között. Kellemes idő van, de nagy a forgalom, az utcák zsúfoltak. David autóbuszra vagy villamosra sem száll fel, hanem átsétál a Szabadság hídon Pestre. Ott balra fordul, és elsétál a kiadóig. A Duna-parton az elé az épület elé érkezik, amelyikben a kiadó működik. Belép az épületbe, és odamegy a portáshoz.

Portás: Jó napot kívánok, uram.
David: Jó napot kívánok. Csendes Péter szerkesztő úrhoz jövök.
Portás: Második emelet ötös ajtó. A lift ott van jobbra.
David: Köszönöm szépen.
Portás: Kérem. Viszontlátásra.

Péter: Szabad!
David: Jó napot kívánok. Csendes Pétert keresem.
Péter: Jó napot kívánok. Én vagyok Csendes Péter.
David: David Brown vagyok Londonból.
Péter: Á, ön az? Nagyon örülök. Tessék helyet foglalni... Kér egy kávét?
David: Igen, kérek.
Péter: Éva, két kávét kérünk.

Péter: Cigarettát?
David: Köszönöm, nem dohányzom.
Péter: A program már készen van. Nagyon érdekes. Elég zsúfolt, de két kolléga és én majd mindenben segítünk önnek.
.............
Péter: Ó, már tizenkét óra van? Egy pillanat, telefonálok az igazgatónőnek.

Péter: Igazgatónő, bemutatom a londoni kollégát, David Brown urat.
Igazgatónő: Magas Judit vagyok. Nagyon örülök. Tetszik a program?
David: Igen, nagyon jó.
Igazgatónő: Melyik szállodában lakik?
David: A Gellértben.
Igazgatónő: És minden rendben van?
David: Persze. A szálloda nagyon szép és kényelmes. És jó helyen van, közel a Belvároshoz.

     A délutáni program igazán érdekes. Péter és David az Erzsébet hídon átsétál Budára. Ott felszállnak a 86-os autóbuszra Óbuda felé. A második megállóban leszállnak. A zebrán átmennek az úton, odamennek a Siklóhoz, és felmennek a Várba. Először bemennek egy múzeumba, ahol Péter mutat Davidnek néhány érdekes dolgot. Azután átmennek a Széchenyi könyvtárba. Itt is sok érdekeset látnak, és David bemutatkozik annak a könyvtárosnőnek, aki majd segít neki a munkában. Végül beülnek egy vendéglőbe. Egy kicsit fáradtak, és nagyon éhesek és szomjasak. Esznek és isznak valamit, és mindenféléről beszélgetnek: Budapestről, Londonról, a munkáról, a kollégákról, és természetesen a futballról...