Judit idegenvezető, egy nagy utazási irodánál dolgozik. Az irodában kevés a négy nyelven idegenvezető, közülük ő az egyik; jól beszél angolul, oroszul, németül és spanyolul. Sőt, az általa nyelvek között van az arab és a török is, de ezeket nem tudja igazán jól. Az irodánál nem keres annyit, mint egyetemi társai, akik tolmácsként dolgoznak, de többet keres, mint tanárként barátai. És számára az a legfontosabb, hogy nagyon szereti a munkáját.
         Gyakran küldik Afrikába és Ázsiába, elkíséri az oda magyar turistacsoportokat. De még többször dolgozik a Magyarországon külföldiekkel. Ilyenkor ő fogadja a repülőtéren az csoportot, és az első perctől mindenben segít nekik. Már a repülőtéren el szoktak kezdődni a nehézségek: meg kell találni a repülőgépen táskákat és kalapokat, az poggyászokat és a csoport még tagjait. Azután már az első percekben válaszolnia kell a turisták által kérdésekre. Amikor végre minden és mindenki megvan, kimennek az épületből, beszállnak a kijáratnál buszba, és elindulnak a szálloda felé. Amíg a szálloda felé közelednek, a mikrofonba beszél a buszban kíváncsi turistáknak. Nemcsak a buszból érdekesebb helyekről, épületekről mond valamit, hanem azt is elmondja, hogy mi , és mit kell csinálni, amikor a szállodába érkeznek. A szállodában azután újabb gondok következnek. Mindig van olyan vendég, aki nem elégedett a szobával. Az egyik arra panaszkodik, hogy az ablakából nem a dunai hidak, a másiknak a szobában televízió nem tetszik, a harmadiknak az a baja, hogy a ablakon bejön a hideg levegő, ablaknál pedig nem tud aludni. Szerencsére Judit mindig talál megoldást, a végén mindenki elégedett.
        Az igazi munkája persze csak másnap kezdődik, amikor elkezdődnek a programok.