Béláék este kilenckor érkeznek a Nagykanál kisvendéglőbe. A vendéglő tele van, nincs szabad asztal. Szerencsére nekik van foglalt asztaluk. Egy udvarias pincér az asztalukhoz vezeti őket. Az asztalon tányérok, kanalak, kések, villák és természetesen poharak vannak. A pincér eléjük teszi az étlapot.        Nézik az étlapot: sok érdekes étel van rajta, de ők inkább az egyszerű ételeket szeretik. Mindenki választ valamit. Klára a rántott májat választja, azt nagyon szereti. Tamás egy sertéssültet eszik. Béla és Kati kedvenc étele a tejfeles ponty; ők ezt kérik. Természetesen mindenki választ valamilyen salátát is, savanyúság nélkül nem jó a hús. A vacsorához bort isznak, Katiék fehéret, Kláráék pedig vöröset. Végül még esznek valami desszertet, és isznak egy kávét. Csak Tamás nem iszik kávét, neki már túl késő van.        A vacsora nagyon jó, mindenkinek ízlik. És ízlik nekik a bor is. Esznek, isznak, és mindenféléről beszélgetnek. Ezt az estét is nagyon kellemesen töltik. a Nagykanál kisvendéglő nagyon kellemes hely. A zene nem túl hangos, a pincérek udvariasak és gyorsan dolgoznak.        Tizenegy óra körül Béla hívja a pincért. A pincér számol, a számla 12 760 forint. Nem túl sok. Béla kifizeti a számlát, és 1240 forint borravalót ad a pincérnek. Azután felállnak az asztaltól, és kimennek a vendéglőből. Gyönyörű idő van. Gyalog indulnak Béláék lakása felé. Majd onnan hívnak egy taxit, és Tamásék azzal mennek haza.